A mantovai udvar nőket habzsoló férfitársadalmában a nemeseket szórakoztató torz bohóc senkit nem kímél vicceivel. Mégis azt reméli, hogy a maró gúny, amivel mások fájdalmát fogadja, nem üt majd vissza rá. Csak jól el kell választani a munkát és boldog magánéletét. De amikor lánya saját vágyait követve kilép a biztonságot adó zárt falak közül, épp Rigoletto titokzatos kettős élete okozza vesztét.
Verdi műve nem véletlenül népszerű: az elfogadás és káröröm, a szerelem és önfeláldozás tragédiáját shakespeare-i mélységgel és magával ragadó zeneiséggel mutatja fel.

Szerzők
Zeneszerző: Giuseppe Verdi
Szövegíró: Francesco Maria Piave

Alkotók
Rendező: Harangi Mária
Rendező: Szinetár Miklós
Díszlettervező: Csikós Attila
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Varsányi Anna nyersfordítását a felirathoz átdolgozta: Orbán Eszter
Angol szöveg: Arthur Roger Crane
Karigazgató: Csiki Gábor

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara,
valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói és a
Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei


I. felvonás
1. jelenet
Terem a hercegi palotában
A mantovai herceg legújabb kalandjával dicsekszik az egybegyűlt nemeseknek: megismert egy fiatal polgárlányt, akihez egyszerű öltözetben, diákként közeledett, és feltett szándéka elcsábítani. Közben nem hagy fel az udvarlással Ceprano gróf feleségének sem: férje jelenléte ellenére ajánlatot tesz neki. Megérkezik Rigoletto, az udvari bolond, aki kigúnyolja a hercegi önkénynek kiszolgáltatott házaspárt. Éles nyelvének már szinte minden udvaronc áldozatul esett. Marullo érkezik a hírrel, hogy Rigoletto szeretőt tart, és elhatározzák, hogy visszafizetik a sok megaláztatást: elrabolják a nőt. Beront a bálra Monterone gróf, hogy felelősségre vonja a herceget, aki az ő lányát elcsábította. Rigoletto kifigurázza őt is, mire a gróf megátkozza a bolondot.
2. jelenet
Utca, Rigoletto háza és kertje
Rigolettót megrettentette Monterone átka. Hazafelé megállítja őt a bérgyilkos Sparafucile, és felajánlja neki szolgálatait. Rigoletto elutasítja. Hazasiet a lányához, Gildához, akit a világtól elzártan nevel, és aki a foglalkozását és nevét sem ismeri. A lány elhallgatja előle, hogy hónapok óta találkozik egy ismeretlen diákkal, akibe szerelmes. A diák nem más, mint az álruhás herceg. Rigoletto távozása után megérkeznek az udvaroncok, és el akarják rabolni a nőt, akiről azt hiszik, hogy a bolond szeretője. Váratlanul visszatér Rigoletto, akit meggyőznek, hogy Ceprano grófnét akarják elrabolni. Rigoletto részt vesz a játékban, és túl későn eszmél rá, hogy saját lánya elrablásában segédkezett.

II. felvonás
Terem a hercegi palotában
Az udvaroncok felajánlják a hercegnek az elrabolt lányt. Megérkezik a kétségbeesett Rigoletto is, akiből ezúttal az udvaroncok űznek csúfot. Az apa felvilágosítja lányát a titokzatos udvarló kilétéről és valódi természetéről, de Gilda érzelmei továbbra is változatlanok: szereti a férfit. Rigoletto halálos bosszút esküszik.

III. felvonás
A Mincio folyó partja, Sparafucile háza
Az éjszaka folyamán Rigoletto felkeresi Sparafucilét, és megbízza a herceg meggyilkolásával, de előbb még ki akarja ábrándítani Gildát belőle. Kényszeríti, hogy nézze végig, miként udvarol a férfi Sparafucile húgának, a szép Maddalénának. A megzavarodott és kétségbeesett Gildának apja megparancsolja, hogy férfiruhában azonnal induljon Veronába. A lány azonban visszatér Sparafucile házába, ahol értesül apja gyilkos tervéről. Maddalenának tetszik a herceg, ezért arra kéri bátyját, hogy kímélje meg az életét, és ölje meg helyette az első idegent, aki a fogadóba betér. Gilda úgy dönt, feláldozza magát. Férfiruhában lévén, bekopog a kapun. Amint belép, halálos sebet kap. Sparafucile egy zsákot ad át Rigolettónak azt állítva, hogy a herceg holtteste van benne. Ekkor Rigoletto meghallja a távolban a herceg hangját, kinyitja a zsákot, és megtalálja benne haldokló lányát. Így teljesedik be Monterone átka.